Az „Arany Jeruzsálem” című fotókiállítás a Szochnut (The Jewish Agency for Israel) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) gondozásában jött létre, azzal a céllal, hogy bemutassa Jeruzsálem, a három világvallás szent helyének kapcsolatát a zsidósággal és Izraellel.
Az UNESCO Végrehajtó Tanácsa a történelmi tények ellenére nemrég elfogadta azt a határozatot, amely megkérdőjelezi a zsidóságnak a jeruzsálemi Templom-hegyhez és a Siratófalhoz fűződő kapcsolatát. Ezt követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban kijelentette, hogy az úgynevezett 1967-es tűzszüneti, zöldvonal mögötti területen a zsidó jelenlét jogtalan, ez alapján például a Jeruzsálem óvárosi negyedében lakó zsidók nem kívánt telepeseknek számítanak. A kiállítás az UNESCO és az ENSZ által született állásfoglalásokra kíván reflektálni Angyal László, Arató Mátyás és Szabados Attila képeivel.
A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető. A történet szerint Ábrahám ősatya családjával és félnomád törzsek egy csoportjával eljött a mezopotámiai Urból, majd Harránból, és hazát keresett azon a földön, amelyet Isten mutatott neki.
Jeruzsálem a júdeai sivatag jelentéktelen, dombtetőn álló városkája volt, amikor i. e. 1000 táján Dávid, a zsidók királya, elfoglalta a kánaánitáktól, és a Vörös-tengertől az Eufráteszig terjedő királyságának fővárosává tette. Mikor Dávid fia, Salamon, a város falain belül megépítette az első templomot – a Szentélyt –, hogy méltó helyet adjon a kőtábláknak, melyekre a Mózesnek adott Tízparancsolatot vésték, Jeruzsálem a zsidó nép szent helye lett.
A Biblia szerint Dávid fia, Salamon halála után a királyság kettészakadt, helyén két jelentéktelenebb, egymással versengő testvérállam alakult ki: északon az Izraeli Királyság, délen a Júdeai Királyság Jeruzsálem fővárossal. A kétfelé szakadt ország egymás elleni háborúi tovább gyengítették mindkettőt. Hosszú hanyatlás után, i. e. 722-ben Izrael királyságát elfoglalták az asszírok, az ott maradt népet pedig elhurcolták. Júdea később babiloni uralom alá került, a világi és vallási vezetőket száműzték Babilonba – innen ered a babiloni fogság fogalma –, és ekkor rombolták le a Salamon által emelt első Jeruzsálemi Templomot. A fogság után az első Szentély helyén felépült a második Templom is, amelyet i. sz. 70-ben leromboltak a rómaiak. Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal, a zsidó vallás legszentebb kegyhelye.
A Siratófal név eredete - a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a Templom lerombolását. A világban szétszórva élő zsidóság évezredek óta mondja Pészáh ünnepén: „Jövőre Jeruzsálemben!”, valamint él a mondás a zsidóság körében: „Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!”
A kiállítás 2017. február 8. és 28. között látogatható az Izraeli Kulturális Intézet nyitvatartási idejében, a belépés ingyenes.
Helyszín: Izraeli Kulturális Intézet - 1061 Budapest, Paulay Ede utca 1.
Nyitva tartás: vasárnap - csütörtök: 9:00-21:00, péntek: 9:00-15:00
szombat: 16:00-21:00